Art&Jóga

Tökéletes a kapcsolat a jóga és a művészet között. A valódi kapcsolatok mind tökéletesek, mert visszatükröznek egymásból valamilyen finom eszenciát, nem elvesznek egymásból, hanem többek lesznek egymás által. Amikor két csodálatos dolog találkozik, s megengedik egymásnak, hogy szabadon ragyogjanak, megszületik valami egészen varázslatos, valami új, ami mégis régi, sokkal régebbi, mint ez a 21.századi világ. Ez a találkozás a csendben és a szabadságban zajlik.

A lélek és a test soha nem különül el egymástól. Ahogyan az art&jógán is mindig együtt "mozgunk" a kiállítással. A kívül megjelenő formák bennünk is fellelhetőek, az egyes szobrok vagy festmények üzenetei bennünk is ott vannak. Az art&jóga egy kaland, ami kívülről befelé vezet, s minden alkalommal a belső élmények vezetik a gyakorlást.

Az élet maga a kaland, s túl sokszor figyelünk kívülre, s elfelejtjük élvezni az életünket, önmagunkat. Az art&jóga alkalmakon lelassulunk, befelé figyelünk, megnyílunk, s a lényegünkkel érezzük át, hogy milyen fontos az az idő, amit önmagunkra fordítunk, amit saját magunknak odaajándékozunk.

A fókuszként kiválasztott szobrok, vagy festmények mindig elképesztően pontosan találnak el bennünk egy-egy témát, amelyben meghaladhatjuk önmagunkat és a korlátainkat. Minden alkalommal, amikor a figyelmünk középpontjába egy olyan élményt helyezünk, amelyben ott rejlik a tanulás, a fejlődés lehetősége, megengedjük magunknak, hogy táguljon a látószögünk, s a csendben megtaláljunk olyan mélységeket önmagunkban, amelyekből biztosan és határozottan el tudjuk indítani az új születését. Mint a képen is látható Rajcsók Attila Bölcső szobra már felkínálja a helyet az áramlása a születést követően.

Számomra ezt jelenti az art&jóga.

Fotók: Borsos Misi


Hírlevél